Kivételes éjszaka(3)

 Ez sem telt sok időbe, egyre izgatottabb lettem az idő múlásával. Gyorsan felkaptam néhány tiszta ruhát, és átcammogtam Andy szobája elé. Halkan kopogtam, nehogy meghallják a srácok. Ez is elég volt. Az ajtó lassan kinyílt résre, és Andy kukucskált ki rajta.

-          Már azt hittem nem is jössz.

-          Miért gondoltál ilyet?

-          Nem tudom.. olyan sokáig szöszmötöltél. Na de mindegy, gyere be gyorsan!

Ashley bement a lakosztályba, és leült az ágyra.

-          Na miről akartál beszélni? – vonta kérdőre Andy-t, aki még az ajtóval babrált.

-      Jól tudod te azt. Nem hagyhatjuk függőben a dolgokat. Amit elkezdtünk, az vagy záruljon le, vagy folytatódjon.

Erre Ashley tágra nyílt szemekkel nézett maga elé.

-          Folytatódjon? –vonta kérdőre.

-          Ha szeretnéd.

-          De várj Andy. Nem az a baj hogy nem akarom, de még mindig nem értek semmit.

-          Ehhez mit kell érteni?

-     Nem értem, hogy miért nem adtál eddig jelet. Miért nem szóltál hamarabb erről?

-     Nem mertem. De mikor láttam, hogy a te részedről is rendben van a dolog, akkor gondoltam lépek feléd.

-     Ez nem jó ötlet. A srácok nem tudhatnak meg semmit. Talán a banda végét jelentené.

-          Dehogy jelenti! Miért jelentené?

-          Nem tudom. félek..

-          Ne félj, csak hunyd le a szemed!

Ekkor Andy levette fehér atlétáját, és lassan elkezdett közeledni a megszeppent Ashley felé, aki még mindig az ágy szélén ült mozdulatlanul. Andy szemei csillogtak a pislákoló fényben. Testén izzadt cseppek gyöngyöztek a melegben. Majd elment Ashley mellett, és elterült az ágyon egy szál alsónadrágban.

-          Gyere..

-          Biztos vagy ebben?

-          Sosem voltam még biztos ennyire semmiben.

Ash erre csak bólintott, és elindult felé. Megsimította meztelen karját, majd feléje hajolt. Homlokuk lassan összeért a félhomályban. Majd egyre lentebb, és lentebb csúszott keze egészen az apró ruhadarabig. És ebben a pillanatban elcsattant egy lágy csók. Ajkaik játszottak

egymással hosszadalmasan.

-          Ne tedd ezt velem. – szólalt fel Ash.

-          Mit? –lihegett Andy.

-          Most már nincs visszaút.

-          Nem is keresném.

Ez a mondat még jobban felizgatta Ash fantáziáját, ezért egyre hevesebben vetette rá magát Andyre. Az idő múlásával róla is lekerült a ruha. Most már csak Andy alsónadrágja választotta el a két félt, akik egészen belemerültek a dolgokba.

-          Na mi lesz? –incselkedett Andy.

-          Mi legyen? – sóhajtott Ash nagyokat.

-          Amit szeretnél…

Újabb csókcsatába kezdtek, de ez idő alatt már Ash lerángatta azt a kis nadrágot Andyről. innen pedig szabad volt minden. Csak a fantázia szabhatott határt az estének, egy szóval.. semmi.  A két test úgy tapadt egymáshoz, mint két mágnes. Andy halkan nyögdécselt, közben figyelt a csendre. A többiek már régen aludtak.

-          Így jó? –kérdezte Ash vigyorogva.

-          Tökéletes.

-          Várj. Megpróbálok mást.

Ashley teljesen megfordult, és háttal volt Andynek, aki remegő kezekkel belemart az arca felett lévő kerek fenékbe. Majd lágy csókokat adott mindenre, amit csak ért. Ebben a pozícióban folytatták a kivételes estét.

Lassan reggeledett. A két fiú egymás karjaiban aludt el úgy hajnali három körül. Reggel kopogás hallatszott az ajtón. Andy felriadt, és körülnézett.

-          Ash!

-          Mi az?

-          Valaki kopogott.