Kezdünk lelepleződni (18)

A lányok egész délelőtt a téren voltak, míg a srácok már 9 körül vissza cuccoltak a szállodába. Mindenki nagyon fáradt volt, főleg Andy, aki egész éjszaka a hangját hallatta.

-          Hát srácok, szerintem ma szabad foglalkozás lesz, holnap meg ugye koncert. Már délben pakolnunk kell a színpadra. Ma meg mindenki menjen, ahova akar. Holnap délben találkozunk itt a folyosón.

-          Ez egy nagyon jó ötlet. Asszem most hunyok egyet. Mondta Jinxx, és benyitott a szobájába.

-          Jó pihenést srácok, én is bementem. –Mondta CC.

Végül mindenki bement egyenként. Ash is elindult befelé, de valaki megragadta a karját az ajtónál. Andy volt az.

-          Mondjad.

-          Nem akarsz átjönni hozzám? Úgysem keresnek holnapig.

-          Nagyon szívesen megyek mindig Andy, de most tényleg hulla vagyok.

-          Én is hidd el nekem. Csak aludni hívtalak. Hogy ne legyünk már külön. Majd ha kijövünk akkor beszélgettünk és kész.

-          Jól van, ebben benne vagyok.

Ezzel Ash bedobta a cuccát a szobába, a gitárokat szépen sorrendben még letette a szekrényben, majd becsukta az ajtaját.

-          Akkor nálad legyünk?

-          Nekem mindegy. Ha már becsuktad akkor igen.

-          Jól van.

Ash belekarolt, majd bementek mind a ketten Andy-hez.

-          Akkor alszunk?

-          Hát kéne. Nagyon rossz lesz a koncert ha nem pihenünk semmit. Főleg most ebben az idegi állapotban.

-          Milyen idegi állapot? – kérdezett vissza Ash, miközben megtörölte a szemét már az ágyon fekve.

-          Hát nem a történtek miatt, mert az már nem érdekel mi volt. Az csak pillanatnyi volt hisz már lélekben túl voltam rajta. De félek hogy elmondja.

-          Nem fogja.

-          És ha igen?

-          Nem fogják elhinni. Egyedül van.

-          Úgy legyen.

Ezzel kiment az erkélyre, és rágyújtott. Az ajtót behúzta maga után, Ash már aludt. A következő pillanatban viszont azt hitte leesik az erkélyről, úgy megijedt.

-          Hát te meg magadban beszélt? –szólt át CC a mellette lévő erkélyről.

-          Jézusom CC!

-          Na le ne ugorj már.

-          Dehogy ugrom –nevetett. Nem tudtam, hogy itt vagy.

-          Az leesett. Szóval?

-          Csak a dalszöveget gyakoroltam magamban. –Vont vállat Andy.

-          Ja..értem. Azt kell is, de ne vidd túlzásba. Pihenj egyet!

-          Mindjárt le is fekszem aludni, csak elszívom ezt az egy szálat. – Ekkor kinyílt az ajtó Andy mögött, és Ash kilépett rajta.

-          Na? –kérdezte, mikor meglátta CC-t a másik erkélyen nem folytatta a mondatot. Andy ismét megijedt, mert már azon gondolkodott, mit mondjon.

-          Hát ti pizsipartoztok vagy mi?

-          Dehogy. Válaszolt Ash nevetve.

-          Hát te? –kérdezte Andy felé fordulva kacsintva.

-          Nyitva volt az ajtót és hallottam hogy motyogsz.

-          Na mindenki azt hiszi hogy bolond vagy látod? –Nevetett CC.

-          Jól van na.

-          Most viszont én tényleg lefekszem. – Mondta CC, és bement kifelé integetve.

-          Jól van, szia.

Andy elnyomta a csikket, és bement a szobába. Ash becsukta maga mögött az ajtót, és felé fordult.

-          Cseszd meg! –nevetett Andy.

-          Most miért? Kivágtuk magunkat nem?

-          De.. de akkor is. –fogta a fejét nevetve, és dörzsölte a tarkóját zavarában.

-          Nyugodj meg! Nem tudnak ezek semmit. És legyünk halkan, mert ezek szerint áthallatszik, ha beszélsz.

-          Igaz. Aludjunk, na!

Mind a ketten levágódtak az ágyra. Andy magukra húzta a takarót, és elaludtak. Eközben a lift kattant egyet, és elindult lefelé. Ezt még Andy hallotta, mert félálomban volt éppen. Különösképpen nem érdekelte. Majd még egy kattanással valaki kiszállt az emeleten, ahol ők voltak. Ebben a pillanatban kopogtak az ajtón. Andy lassan felnézett, és kénytelen volt a második kopogásra felállni. Az ajtó felé tartott már, mikor női hangot hallott. Nem tudta, hogy ki lehet az ilyenkor, mikor megbeszélték, hogy holnap találkoznak. Az ajtó nyílt, Andy pedig meglátta CC-t egy takarítónővel beszélgetni. Ez volt az a női hang.

-          Mondjad!

-          Itt hagytam a dobverőmet azt hiszem. –Ezzel indult volna be, de Andy nem engedte be az ajtón.

-          Várj, megnézem.

Ebben a pillanatban veszettül szaladt hátra, és kereste. Nem találta sehol, így gondolta, hogy befog menni megnézni.

-          Ash! Suttogta.

-          Mi az?

-          Halkabban! CC itt van a folyosón, be akar jönni. Bújj el!

-          Hova?

-          A szekrénybe mondjuk.

-          Jó.

Andy kiment az ajtóhoz, hogy megmondja, nem találja. Még visszanézett, hogy Ash eltűnt-e. Minden rendben volt.

-          Nos?

-          Nem találom sehol.

-          Várj megnézem én. Azt hiszem a szekrényben van.

-          Jó. –Andy beengedte, és becsukta az ajtót. – Hogy hol? –fordult utána.

-          A szekrénybe. Oda tettem be legutóbb. Tisztán emlékszem.

-          Nem, ott nincsen.. CC!

-          Mit kiabálsz? Itt vagyok. –Ezzel kinyitotta a szekrény ajtót, és meglátta a dobverőket a sarokban.

-          Na ugye megmondtam. – Andy közben két oldalról fogta a fejét. Szemei elkerekedtek, mikor csak a dobverőket látta a szekrényben.

-          Jól van mentem is. Aludj tovább!

-          Heló! –köszönt utána CC, és bezárta gyorsan az ajtót.

-          Tudtam, hogy ott lesz. –nevetett Ash, miközben kibújt az ágy alól.

-          Ashley!

-          Mi van? Ha azt teszem amit mondasz, akkor rég magyarázkodhatnánk.

-          Jól van, igazad van. De megállt bennem az ütő egy pillanatra.

-          Mindegy, most már nem fognak zavarni, aludjunk tovább.

Ezzel végre csend lett, és tudtak pihenni egy ideig. 

Leleplezzük? (17)

-          Igen, fél perc. –szólt ki Ash a szobából cipőjét húzva.

Végül mindenki kész lett, Ash is összeszedte magát. Bezárta az ajtót és elindultak a lift felé.

-          Holnap koncert van srácok, muszáj lesz összekapnunk magunkat. A buli meg a haverok oké, de most koncentráljunk erre. –mondta Jake.

-          Igazad van, ránk fér a próba.

-          Andy te meg szedd össze magad. –simogatta meg a vállát CC.

-          Így van! Ne bánkódj! Mi nem megy, az nem megy. Mondjuk a hazugságokat én sem tudom hova tenni, az biztos rosszul is esett, de ne vedd fel.

-          Rosszul..igen- mormogta Andy az orra alatt lefelé bámulva.

Ash mellette állt, és lassan oldalra nézett. Egymásra mosolyogtak, majd kiléptek a liftből. A próbaterem egy sarokra volt, így gyalog mentek. Az úton mindenki csendben volt, Andy és Ashley lemaradtak hátul talán kicsit szándékosan.

-          Ha ők azt tudnák..-mondta Andy.

-          Jól van most ne kattogj ezen! Összpontosíts a sikerre. Nem lehet semmi baj. Pont ez az, amiért hazudunk. A banda érdeke. Akkor nehogy már a hazugság menjen rá.

-          Na ebben most nagyon igazad van. Ha már csináljuk valamiért akkor csináljuk jól és értelemmel.

-          Na! Ez az. Te csak énekelj. Én majd hallgatom. –mosolygott.

-          Neked énekelek.

-          Tedd azt drága. Csak figyelj oda.

-          Rendben.

A három fiú már bement a kapun. Ash-ék 10 méterrel le voltak maradva így később értek be. CC megvárta őket a kapuban, hogy becsukja azt utánuk.

-          Vánszorgási versenyre kéne mennetek.

-          Jól van na.

Mindenki bevonult a terembe, ami erősen le volt szigetelve. Nem sok zaj hallatszott ki az utcára. Így el is kezdtek hangolni, és Andy is lapozgatta az új szövegeket.

-          Menni fog? –kérdezte CC.

-          Menni persze. Csak ezeket már régen írtam. Be kell gyakorolni.

-          Azért vagyunk itt. –megsimogatta a vállát, és visszament a dobokhoz.

Andy beállította a mikrofont, majd Ash mellé leült a kanapéra hangolgatni.

-          Boldogulsz?

-          Persze, de ha segíteni akarsz akkor ott van még két basszusom, azokat is be kéne állítgatni.

-          Rendben.

Andy megfogta a zebra csíkos gitárt, és elkezdte tekergetni és próbálgatni. Nemsoká kész lettek. Amíg Andy behangolt egyet, addig Ash a másikat is megcsinálta.

-          Gyors vagy! –nevetett.

-          Csak többet van a kezemben gitár mint mikrofon. –Lökte oldalba barátját Ash, és átdobta a vállán a szíjat.

-          Kezdhetünk? Mindenki kész?

-          Igen, de ide még adhattok egy kis hangot. – Szólt Jinxx a szintetizátorra mutatva.

-          Úgy gondolod?

-          Szerintem.

-          Játssz valami alapot!

Jinxx elkezdett játszani, és állítgatta közben a hangzását is.

-          Aha igazad van. –majd feltekerte Jake a hangerőt.

-          Kezdhetünk? –kiabált CC egy hatalmasat.

-          Mi hallunk te siket vedd le a fülest.

-          Mi?

Mindenki nevetett, Jake pedig legyintett egyet. Beálltak a helyükre, és elkezdtek egy régi számot, a Fallen Angels-t.

-          Jó. A hangzás megvan, ez jó volt próbának. Andy most jöjjenek az újak. Hagy legyen meg egyben holnapra.

-          Oké.

-          Shadows die! Egy két há és!

A feléig minden jól ment, de Andy néha elhallgatott, mert nem jutott eszébe, hogy hol tartanak épp, és melyik sor jön.

-          Jó lesz csak a szövegen van még mit formálni. Andy figyelj oda jobban!

-          Jól van bocsi. Mondtam, hogy nem tudom teljesen a szöveget.

-          Nem baj, addig csináljuk, amíg jó nem lesz. Ahogy szoktuk.

Ezzel újra számoltak, majd belevágtak. A próba letartott majdnem reggelig. Már világosodott, mikor az utolsó számukat próbálták. Eközben Juliet épp kávézni indult a sarki presszóba, ahol Kina a barátaival iszogatott. Meg is látták egymást nem sok idő elteltével. Kina oda is ment a pulthoz beszélgetni.

-          Szia. Nem baj ha ide ülök melléd?

-          Nem baj, dehogy..

-          Olyan mogorván néztél rám, mikor megláttál.

-          Nem. Ne haragudj, végül is nem veled van a bajom. Kikészültem teljesen.

-          Ja, azt tudom.

-          Azt kötve hiszem. Kortyolt bele a KV-ba.

-          Mit?

-          Ash-el milyen a viszonyotok?

-          Hát, most hogy kérded.. Kicsit elhúzódik tőlem.

-          Gondoltam. –túrt bele a hajába könnyes szemekkel.

-          Mert? Mi a baj? Ő is benne van?

-          Benne. Nyakig. – Szipogta.

-          Na de hogy jön a kapcsolatunk ide?

A pultos közben elvitte a csészét, de Juliet utána szólt.

-          Legyen szíves egy Whiskey-t is.

-          Már is!

-          Köszönöm.

-          Nos?

-          Senki sem hisz nekem. Nem is fognak. Te pedig kiábrándulsz mindenből ha elmondom. Én sem fogtam fel még.

-          Mondd már, szétvet az ideg!

-          Andy más miatt hagyott el.

-          Mégis ki miatt? Hogy gondolhatsz ilyet?

-          Láttam. És el is mondták.

-          A lány is ott volt?

-          Nem lány. –Ebben a pillanatban tenyerébe borította arcát és sírni kezdett.

-          Na! Nyugodj meg. Mi az hogy nem lány? –simogatta a hátát.

-          Ash..

-          Mi? Mi Ash?

-          Együtt vannak.

-          Nem. Ezt te sem gondolhatod komolyan. Nem, ezt nem hiszem el. –hátrébb lépett egyet. Egyszerre ideges és meglepődött volt.

-          De igen. Jobb, ha te is tudod. Nem fogsz nekem hinni, tudom. A többiek sem hittek. Ők meg nevetnek rajtam.

-          Én hiszek neked, ha alátámasztod ezt valamivel. Mert én Ashley-t úgy ismerem, hogy mindig is imádta a nőket. –megpróbálta ezt higgadtan mondani, de hangján hallatszott a zavarodottság.

-          Alátudom, de megmutatni nem tudom.

-          Szóval ez biztos? Mit láttál?

-          Először láttam, ahogy csókolóznak. Ők még nem tudták, hogy ott vagyok.

-          Ne. Ezt nem hiszem el. Nem lehet igaz. –fogta a fejét Kina. – De biztos, hogy jól láttad?

-          Igen, és még nem is ez, de elmondták nekem szemtől szemben, mikor kiakadtam. Aztán megjöttek a többiek, ők nem hitték el amit mondtam, aztán rákérdeztek a két fiúra. Ők meg szépen letagadták, és bolondnak állítottak be a szakítás utáni zavarodottságomba bújtatva.

-          Na jó, ez most így nekem rengeteg. Én hiszek neked, mert nem ez a bajom. A tényt nem bírom elhinni.

-          Pedig nekem elhiheted. Én feldolgoztam egy nap alatt valahogy, de még mindig fáj. Egy férfi miatt hagyott el engem, és valószínűleg meg is csalt vele. És hülyének néznek.

-          Gyere menjünk ki. Sétáljunk egyet. Ne sírj!

-          Az mivel lesz jobb?

-          Mondjuk hogy nem iszod le magad és megtudjuk beszélni. Hidd el, megnyugszol mindjárt.

-          Jól van.

Kimentek. Kina segített Julietnek felállni, és kivitte az utcára.

-          Te nem tűnsz annyira szomorúnak.

-          Ash-el voltak problémáink alapból. Eltávolodtunk egymástól. Lehet, hogy ez lett volna alapból a vége, de azért engem is ledöbbent most ez az egész. Hogy..vele.

-          Mi megvoltunk. Azt hittem, hogy minden rendben van.

-          Igen, de nem te szakítottál vele?

-          De igen, mert éreztem, hogy valami van. De nem beszélt róla. Előtte minden rendben volt. Ez úgy hirtelen jött az utóbbi egy hétben talán. Meg sem merem kérdezni, hogy mióta tarthat.

-          Jól van ezt megbeszéljük velük még ma. Ha szeretnéd. Én legalább is megkeresem Ash-t.

-          Nekem is beszélnem kell velük akármennyire fáj. És jobb, ha nem egyedül leszek.

-          Akkor ez egy jó alkalom. Most hol vannak?

-          Tegnap azt hiszem próbáltak este. Még lehet alszanak.

-          Jól van akkor dél után megkeressük őket. Te meg ne bánkódj, nincs miért.

-          Hát most már tényleg nincs. – Kina magához húzta, majd elsétáltak tér felé.