Visszatekintés (16)

-          Hiszek neked Ash! –mosolygott rá, majd szintén egy hasonló kedves mosolyt kapott válaszul.

-          Lassan akkor induljunk pihenni mert próbára nem kéne így beállítani. Neked meg főleg.

-          Nem akarok egyedül lenni ma.

-          De pihenni kell Andy! Ki leszel merülve.

-          Jó akkor induljunk.

Ezzel felálltak az asztaltól, és kifizették a rendelésüket.

-          Hagyd csak! –mondta Ash, mikor már Andy nyitotta volna ki a pénztárcáját.

-          Ash..

-          Mondom. –ezzel odaadta az árát. – meghívtalak. –majd megsimogatta a derekát, és magával rántotta az ajtó irányába.

-          Nem kellett volna. –Mondta már ezt Andy az utcán zsebre dugott kezekkel.

-          Egy pár vagyunk vagy sem?

-          Hát..igen.

-          Igen. Akkor amikor úgy tartja kedvem akkor meghívlak.

-          Hát ha neked ez jó akkor természetesen nem utasítom el.

-          Hidd el. Jó.

A liftben már a naplementét lehetett látni a távolban a házak között. Mintha egy üvegvitrinben álltak volna. Minden látszott, minden olyan szép és tiszta volt. Andy megölelte Ash-t, mielőtt felértek volna, és egy gyengéd csókkal ajándékozta meg. Ash a homlokával még nekidőlt, majd az ajtó nyílására elengedték egymást. Ash előre engedte Andy-t, aki pár lépés után már az ajtó előtt is volt.

-          Hát akkor majd találkozunk.

-          Jól van. Szeretlek Ash!

-          Én is szeretlek Andy. –mosolyodott el Ash ezen a mondaton.

Mindketten benyitottak saját szobájukba, és becsukták maguk mögött az ajtót.

https://www.youtube.com/watch?v=OzXUJL93kvQ

 Andy nekidőlt az ajtónak háttal, Ash pedig hanyatt feküdt az ágyára kezét a homlokára tette, majd végigsimította arcát vigyorogva. Oldalra fordult, és egy párna társaságában elaludt. Andy még ekkor tájt indult be a szobába az ajtótól. Első dolga volt kimenni az erkélyre egy sörrel és egy cigivel a kezében. Egy kellemes zenét indított el fülesében miután rágyújtott. Az emlékképek csak úgy pörögtek a fejében. A jók is, és a rosszak is. De ő mindegyikre egy mosollyal válaszolt. Lelke boldog volt, és szabad végre. A naplemente véget érésekor bement a szobába, és lefeküdt ő is pihenni, hisz már nagyon kimerült volt a hosszú nap után. Meddig fog ez tartani? – tanakodott magában, miközben a békére gondolt, mely most körül veszi. Lassan besötétedett, és eltelt az idő is. Ash arra lett figyelmes, hogy kopognak az ajtaján. Egy idő után már a felszólító szavakat is hallotta, melyek Jinxx barátjától jöttek.

-          Nyisd már ki! Mennünk kell próbára.

-          Hagyd Jinxx, mindjárt felhívom.

-          Nem kell, mindjárt kijön.

Ezeket egyre hangosabban hallotta, miközben ajtaja felé haladt. Megtörölte csipás szemét,d e pólóját elejtette út közben. Az ajtó nyílt.

-          Na végre! Itt kopogunk egy fél órája.

-          És még nem hívtatok fel?

-          Mondtam. –kérte ki magának CC.

-          Jól van nem baj. Itt van, ez a lényeg.

-          Andy? –kérdezte Ash.

-          Még készül, de már fent van.

-          Mit készül?

-          Fürdik.

-          Ja, jól van.

Andy épp ebben a pillanatban lépett ki szobájából, miközben egy fél pillantást vetett barátaira.

-          Itt vagyok már.

-          Még mindig gyorsabb voltál mint kedves másik barátunk, mert ő még most kelt fel.

Andy közelebb sétált, és benézett Ash ajtaján. A meglepődés és a zavarodottság látszott rajta, kicsit el is pirult.

-          Jól vagy Andy? Mintha lázas lennél olyan piros vagy.

-          Nem tudom, lehet megfáztam. –válaszolta ezt mentő mondatként Jake-nek.

Ash egy szál alsónadrágban állt az ajtóban, amit ő is elfelejtett.

-          Ash nem akarsz öltözni?

-          Mert? –Jake lemutatott a lábára.

-          Jesszus. –ezzel beszaladt egy nadrágért, és megmosta az arcát. Ekkor már összerakta Andy pirulását és hogy épp most ő hol van.

-          Indulhatunk végre?