Beszéljük meg!(5)

-          Hé nyuszi! Nem jössz vissza? – nézett ki Juliet az ajtón, de Andy nem figyelt rá. – Hé!

-          Hagyj most.

-          Ne kéresd már magad!

-          Hagyj Juliet! Hagyj!

Erre pedig Jinxx és CC is felébredt. Mindketten kimentek a folyosóra, hogy mengézzék mi történik.

-          Hát ti? –kérdezte CC.

-          Semmi srácok. Minden rendben van.

-          Ez egy érdekes nap lesz. –Nézett maga elé Jake.

-          Mert?

-          Ash az előbb esett le majdnem az erkélyről.

-          Micsoda? –döbbent meg a két fiú.

-          Nem értem én sem.

-          Andy?

-          Hagyjatok..

Ezzel összenéztek, és bementek mindannyian Jake-hez. Juliet az ágyon ült már régen. Nem értette mi történik. Andy lassan bement, hisz nem ülhet a földön egész nap.

-          Csakhogy itt vagy! Mi a baj?

-          Semmi. –ült le mellé az ágyra, és csak nézett előre.

-          Azt látom.

-          Tényleg hagyjuk. Felkavart a reggel.

-          Inkább hazamegyek akkor jó?

-          Elvigyelek?

-          Nem kell.

És szó nélkül kiment az ajtón bőröndjét húzva maga után. Andy első dolga volt, hogy kimenjen az erkélyre, és elszívjon egy szál cigarettát. Rá is gyújtott gyorsan. Közben figyelte az erkély szélét, és a szomszédosat.

-          Egy barom vagyok. Azt sem tudom hol a helyem.

-          Ne mondd ezt. –jött át a hang valahonnan.

-          Ash! Te vagy az?

-          Mégis ki lenne? Itt ülök lent.

-          Ne haragudj! Nem tudtam megállítani.

-          Nem haragszom, hisz itt én vagyok a futó kaland nem Juliet. Csak beleéltem magam ez minden.

-          De én nem így akartam. Kérlek állj fel és beszéljük meg!

Ash lassan feltápászkodott és leült egy székre. A kezében egy félig üres Jack Danniels-es üveg volt.

-          Nem kell ezt csinálnod. Én még mindig itt vagyok. Csak nem tudtam hogy mondjak nemet a páromnak.

-          Nem is kell. Csak hagy temesselek el magamban.

-          De Ash! Én szeretlek… - erre pedig a mellettük lévő pár ember is kiment a saját erkélyére.

-          Tessék? –kérdezte CC.

-          Ti itt vagytok?

-          Itt, igen.

-          Csak bolondozunk. Ash szólalj már meg!

De ő csak nézett maga elé lefele, és közben az üvegét szorongatta.

-          Hallgatjuk!

-          Semmi srácok. Csak bal lábbal keltem, és kettővel ugrottam. -magyarázta Ash.

-          De az sem tiszta amúgy. Mit kerestél te az erkély külső részén?

-          Megcsúsztam. Látod, hogy iszom.

-          Na jó ezt el tudom képzelni..-vágta rá Jake. 

-          Legközelebb figyelsz..-tette hozzá Andy. Erre Ash lassan felnézett rá, és kifejezéstelen arccal bólintott.

-          Zsír! Akkor menjünk próbálni! Több életkedv srácok! –Mondta Jinxx.

Andynek semmi kedve nem volt hozzá, Ash pedig érzelmileg meggyötört volt, de lassacskán összeszedte mindenki magát. A banda a lifttel ment le a recepcióig. A két fiú a két legtávolabbi pontban húzóckodott meg. Innen pedig mentek a próbaterembe.

Idővel sikerült összeszerelni a hangszereket és az állványokat, és bele is csaptak. Akinek a zene az élete, az abban él. Ash belefeledkezett a játékba, és a végén már egy gyenge mosoly is megjelent az arcán. Andy érzéssel énekelt, a többiek meg profitáltak mint mindig. Lassan eljött az este, azaz a koncert időpontja. Mindenki lázasan készülődött, tökéletesítettek minden egyes részletet. Az öltöző volt a következő célpont. Itt várták a kezdést, és itt melegítettek be.

-          Mindjárt kezdés! –kiáltott be valaki az ajtón.

-          Oké! Két perc! –Szólt vissza Jinxx, aki a pántjait kapcsolgatta.

Ash a szemét festette, CC a dobverőt pörgette. Andy odaült egy Ash mellett lévő székre, és a haját kezdte el lakkozni. Ash nem bírta ki hogy ne nézzen oldalra.

-          Elég az már. Össze fog ragadni.

-          Nem elég! Szétfújja a ventilátor.

-          Örülj, hogy van ventilátor.

-          Végül is.. rohadt meleg van.

-          Akkor?

-          Akkor is szétmegy a hajam.

-          Lehetetlen alak.

Andy elnevette magát, és Ash is megmosolyogta.

-          Várj! Elkenem neked. – Andy szembe fordult Ash-el, és a sminkjét igazítgatta. A többiek már kimentek ez idő alatt. Egyszer csak megfogta Ash a vele szemben ülő kezét, és ráhajtotta lassan fejét. Szeme csukva volt eközben.

-          Haragszol még? – Erre csak egy fejcsóválást kapott. – Akkor jó..

-          Gyerünk! Mi lesz?

-          Megyünk már! –ugrottak fel gyorsan. Majd összenéztek, és kimentek együtt.

A koncertet Az In the end számukkal indítottak el, és innen szépen sorban végigmentek a számok. Néha szünetet tartottak amíg Andy beszélt a közönséghez. Ez elég idő volt arra, hogy belekortyoljanak a vízbe, vagy megtöröljék az arcukat. Ash levette a felsőjét, mert neki nem volt ventilátor a lába alatt. A következő mozdulattal pedig magára locsolta a vizet.

-          Akkor csapjunk bele! –kiáltotta a végső szót Andy.

 Belekezdett egy régebbi számba a Fallen Angelsbe. Az aréna visszhangzott, a közönség tombolt. Mindenki rázta a fejét, vagy ugrált. Andy sétált a színpadon mindenfele, minden taggal egy rövid produkciót mutatott be. Ash-hez odaért, és akkor látta meg először a szünet óta. Egy pillanatra elhallgatott, majd gyorsan megkereste a ritmust, hogy hol tart a zene. Ez egy rövid négy másodperc volt. Ash felnézett, mert nem tudta mi történik. Andy odasétált, és az ő mikrofonjába kezdett el énekelni, közben végigsimította Ash csupasz mellkasát. Ezt senki nem vette észre valahogy. Vagy csak nonszensz volt a helyzet, így vállat vontak. Az idő repült, a koncert végbe ment. A srácok bulizni indultak a pulthoz.

-          Jöttök? –nézett vissza Jake.

-          Megyünk persze! –Ezzel Ash elindult a többiek után, de egy kéz hátulról megragadta.

-          Várj!

-          Mi az nem megyünk?

-          De megyünk. Csak azt akartam mondani, hogy szeretnék veled beszélgetni a továbbiakról.

-          Szerintem csak hagyjuk hagy történjen minden a maga módján.

-          De nem szeretnék több ilyet, mint amilyen ma volt.

-          Az csak rajtad múlik.

Ezzel Ash elengedte Andy kezét, és elindult előre. Andy elindult később a tőle távolodó ember után.