A titok kiderül (utolsó rész)

-          Ash mi történik?

De ő csak hallgatott. Andy lassan kinyitotta a szemét, bár arca teljesen fehér volt.

-          Nézzétek, milyen fehér! Biztos leesett a cukra.

-          Andy..-nézett rá Ash könnyes szemekkel, miközben hátát tartotta.

-          Ash. Mi történik?

-          Semmi. Nyugodj meg! Feltudsz kelni?

-          Azt hiszem.

-          Fektessük le a fotelba. –Mondta Jake.

-          Ugye megmondtam! Fél, hogy kiderül az igazság.

Erre a többiek csak néztek maguk elé, és némán gondolkoztak.

-          Juliet! Nem tudnád végre abbahagyni ezt? Nem látod hogy rosszul van?

-          Srácok! –szólt Andy halkan.

-          Mondd Andy!

-          Nekem elegem van.

-          Mégis miből?

-          Ash! Kérlek.

-          Igen?

-          Nem megy tovább. Nem akarok tovább félni.

-          Hát jó..- nézett zavartan maga elé Ash, és felállt Andy mellől lassan.

-          Most azt hiszem, mi nem értjük a dolgokat. –Szólt közbe CC.

-          Hát nem igazán. –felelt Jinxx, miközben megvakarta a tarkóját.

-          Nos, itt az idő. Ha van egy titkod, akkor az azért van, mert félsz hogy mit gondolnak mások, ha kiderülne. Nagyrészt ezért lehet. A banda már nagyon régen megvan, és nagyon biztos köveken áll. Mégis volt mitől félni, hisz nem csak a bandáról van szó, hanem baráti kapcsolatokról is.

-          Ezzel most mit akarsz? –szólt közbe Jake.

-          Hagy mondja!

-         

Tulajdonképpen csak annyi, hogy Andy és én –ebben a pillanatban Andy megfogta a kezét –valóban együtt vagyunk.

A lányok arca elégedettséget sugárzott, mivel igazuk volt. A többieken pedig a döbbenet látszódott.

-          Tessék? –kiáltott Jake egy rövid hatásszünet után.

-          Ezt hogy érted? –kérdezte CC.

-          Most már semmit nem értek.

-          Srácok! Egyszerű. –ezzel Andy felült. –A lányoknak mindvégig igaza volt. Azért akartak bosszút állni rajtunk mindvégig azzal, hogy elmondják, mert mi egymásért dobtuk őket.

-          Ezt most nem mondod komolyan ez..

-          Mondd csak ki…

Itt Jake elhallgatott. Kiakarta mondani, de nem tette.

-          Srácok. Ez nekünk, nekem elég nehéz most így egyszerre, de a barátok az ilyet megbeszélik.

-          Így van. Igazat szól. –folytatta CC.

-          Jinxx?

-          Hát én nem tudok ehhez mit hozzászólni. Ha nektek jó, akkor nekem is.

-          Na ezt most nem mondjátok komolyan? –kiáltott fel Juliet.

-          De igen! Nagyon is komolyan gondoljuk.

-          A bandán belül a barátaitok hazudtak nektek, átvertek minket, és mindezt a szemetek előtt. Ez nem természetes. Ez gusztustalan. Ilyen nincs!

-          Juliet! Hallgass el végre! –kiáltott rá Ash.

-          Így van. –folytatta Jake. –Ez a saját magánéleti problémád hogy köztetek vége van. Nem a barátságunké.

-          De.. de! –erre idegesen kirohant, Kina pedig utána. Bár őt annyira nem is hatotta meg a dolog.

-          Hűha. –sóhajtott Jake.

-          Bizony. folytatta CC.

-          Annyira könnyű most így. Rég voltam ilyen magabiztos.

-          Na és jobban vagy Andy?

-          Persze. Most mondom. –nevetett. Ne haragudjatok, hogy nem szóltunk nektek, de ez annyira nehéznek tűnt.

-          Ahogy mondja! És azt hittük undorítónak tartjátok.

-          Nem undorító, csak szokatlan. De a barátaink vagytok. Nyugodjatok le végre!

-          Jól van..- mosolyogtak, majd megcsókolták egymást.

-          Na jó semmi bajom ezzel de nagyon furcsa. Borzasztóan. –Nevetett Jake.

Megfogták egymás derekát, és sarkon fordultak. A színpadon senki nem volt épp, a közönség a következő fellépőket várta. Andy és Ash a függöny mögött leskelődött.

-          Srácok! Mit csináltok itt? –suttogott mögöttük CC.

-          Amit rég megkellett volna tennünk. Felvállalni egymást.

Ezzel kirobbantak a függönyök mögül, és kézen fogva meghajoltak. A közönség ujjongott, hogy viszont látja őket.

-          Nem hiszem el, hogy megteszik. –mormogtak a fiúk a háttérben. –Ezek szerint tényleg nagyon komoly a dolog.

-          Srácok! Egy kis figyelmet kérnék! –Szólt Ash a mikrofonba. A közönség pedig elhallgatott. – Van valami, amit ország világ előtt szeretnék elismerni. Ez az ember itt mellettem, Andy Biersack, a Black Veil Brides frontembere, és egyben.. a szerelmem. –ekkor szájon csókolta Andy-t a színpad kellős közepén úgy, hogy mindenki lássa.

A vélemény bizonyosan megosztó volt, hisz rajongók tömkelege akar a fiúk közelébe kerülni, csak mert tetszik neki az egyik tag. A másik része pedig örül a boldogságuknak. Ez így helyes. A két fiú végre gondtalanul élvezheti az együttlétet, hisz már mindenki tudja a titkot.

-          És nem bántad meg? kérdezte Andy az ágyon feküdve. Ash a barna szemeivel Andy csillogó tengerkék szemeibe nézett, majd elmosolyodott.

-          Semmi pénzért nem változtatnék ezen az egészen. Minden jó úgy, ahogyan most van. Te vagy nekem, én vagyok neked, és ez így tökéletes. –Megsimította selymes arcát, majd lágyan mégis szenvedélyesen megcsókolta.